Itt a tél! Spóroljunk a fűtéssel! 1.rész

Spóroljunk rovatunk ezen részében a fűtésünket próbáljuk optimalizálni. Előre leszögezem itt apró trükkök, javítások, karbantartások fognak szerepelni. Nem tesszük le egyik fűtéstípus mellett sem a voksunkat. Eleve is egy fűtéskorszerűsítést nem egy cikk alapján érdemes elkezdeni, az bizony komoly megfontolást, számolgatást igényel.

Akkor vágjunk bele.

Szobáink komfortérzetét alapvetően négy dolog befolyásolja (hozzátartozók anyós, após, házastárs stb. otthon vagy távolléte itt most irreleváns) :

  1. Helyiségünk bútorozása
  2. A levegő frissessége
  3. A levegő páratartalma
  4. Hőmérséklet

Itt most nem fontossági sorrendet írtam, inkább a terjedelmük szerint a kevesebbtől haladunk a több felé.

1. Helyiség bútorzata

uresKönnyen beláthatjuk, hogy egy üres, kopár szobában ideális hőmérséklet esetén sem érezzük jól magunkat. Viszont mivel ez a komfortérzet egyénenként nagyon változó itt különösebben nem is tárgyalnám. Mindenki saját ízlése és pénztárcája alapján ezt úgyis megoldja.

2. Levegő frissessége

Több okból is nagyon fontos.szelloz Az elhasznált levegő fejfájást, levertséget okoz, romlik a koncentrációnk. Nem utolsó sorban egy áporodott, netán picit büdös lakás nem éppen szívmelengető. Naponta legalább egyszer minimum 15-20 perc szellőztetés sokat javíthat a helyzeten. Ideális esetben inkább többször rövidebb ideig. A szellőztetésre a legalkalmasabb időpont a kora reggel, ekkor még igazán friss és kevésbé szennyezett a levegő mint a késő délutáni órákban.

3. Levegő páratartalma

Az egészséges felnőtt ember számára a 40-60 százalékos páratartalom az optimális, mind a komfortérzet, mind az egészségmegőrzés céljából. parameroKisgyermekek szobájában ennél magasabb is lehet a páratartalom, náluk a 60-70 százalékos az ideális. Érdemes beszerezni egy páratartalom mérőt, százforintos boltokban fillérekért megvehetjük, nem szükséges a patika pontosságúra törekedni, tájékoztató jellegre az is megteszi.

A túl alacsony páratartalom kiszáradásra hajlamosít: ilyen környezetben a nyálkahártyák irritációja könnyebben kialakul. Ennek jelei: a szemek szárazsága, égő érzése; torokkaparás, szájszárazság; a légutak nyálkahártyájának irritációja, száraz köhögés. A levegő hőmérsékletét hidegebbnek érezzük, feleslegesen fűtjük a lakást melegebbre. A növények növelik a helyiség páratartalmát, ha ez is kevés, használhatunk párologtatót.parasito Viszont a legolcsóbb megoldás, ha a fűtőtestre helyezünk egy vízzel teli edényt.

A levegő túl magas páratartalma sem egészséges, ugyanis kedvez számos kórokozó, atka és gomba elszaporodásának. A túl párás levegő növeli az allergiák kialakulásának kockázatát, elsősorban a házipor (poratka) esetében. Fáradtabbnak érezzük magunkat, mivel a pára pont a számunkra igen fontos oxigént szorítja ki a levegőből. Emellett a magas páratartalom káros a házak szerkezetére is: könnyebben penészedik (penészgombák), a falak dohos karakterűvé válnak. Sok régebbi épület esetében fennáll ez a probléma, ám ma már páramentesítő eszközök is rendelkezésünkre állnak a megoldás érdekében. Egyszerűbb esetben többszöri szellőztetés is elegendő lehet.

4. Hőmérséklet

Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C, de kisgyermekeknél, kiváltképpen csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet kívánatos.

Az éjszakai komfortot ne a fűtés teljesítményének növelésével, hanem a hálóruha és a takaró megfelelő választásával teremtsük meg. alvogyerekA túl meleg levegőjű hálószoba rontja az alvás minőségét: nehezebb az elalvás, az alvás felületesebb lesz, a mikroébredések és az éjszakai felriadások száma is megnövekszik. Csecsemők hőháztartása nehezebben fejlődik a túl meleg környezetben. A nappal főszerepet játszó helyiségek kívánatosnál melegebbre való felfűtése, bágyadttá és enerválttá tesz, rontja a gondolkodást, csökkenti a reakcióidőt.

A hálóhelyiségek és a nappali élet színtereinek, az ideálisnál hidegebb levegője a nyálkahártyák védekezőképességét csökkenti, így könnyebben alakulnak ki felső és alsó légúti panaszok: orrfolyás, torokfájás, köhögés. Emellett a kellemes komfortérzetet nyújtó hőmérséklettől bármely irányba való eltérés jelentősen rontja a helyiségben tartózkodók komfortérzetét. Legjobb, ha minden helyiség külön termosztáttal van felszerelve, vagy hőmérséklete más módszerrel külön szabályozható, hogy az ott tartózkodók saját igényeiknek megfelelően tudják változtatni a szoba levegőjének hőmérsékletét. Ugyanakkor ne legyen 1-2 °C-nál nagyobb differencia a különböző életterek között, főleg nappal, mivel a túl nagy különbségek szintén fogékonyabbá teszik a szervezetet a légúti betegségek kialakulására.

Ennyi a száraz elmélet, már ezek alapján is picit átgondolva a dolgokat sokat tudunk spórolni. A következő részben konkrét ötleteket veszünk át érintve a nyílászárókat, radiátorokat, termosztátokat azok karbantartását javítását.

Remélem hasznos volt amit ma körbejártunk. Várom kérdéseiteket, ötleteiket.

Üdvözlettel:

Barkácsolók Boltja

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?